Segítőkutyák

A speciálisan képzett segítőkutyák egy életen át kísérik gazdájuk minden lépését és a nap 24 órájában készen állnak arra, hogy mozgás-, látás-, hallássérült, vagy epilepsziával élő társuk támaszai legyenek a mindennapi életben. Ezek a kutyák megtehetik azt, amit a legtöbb kutya nem: napjaik szinte minden percét a gazdájukkal töltik. Reggel munkába vagy iskolába kísérik, este pedig haza, ami nem azt jelenti, hogy ők egész álló nap dolgoznak. Amikor épp nem segítenek, a gazdi közelében pihenhetnek, nekik is jár a játékidő, sőt kell is a szabad mozgás a kutyapajtásokkal.

Egy segítőkutyát onnan lehet felismerni, hogy munka közben jól láthatóan el van helyezve rajta a kiképző szervezet logója. Minden vizsgázott kutya és gazdája rendelkezik tanúsítvánnyal, a tanuló kutyák pedig mindig a nevelőszülőjük vagy az oktatójuk jelenlétében dolgoznak, ez esetben szigorúan tilos őket megzavarni a munkában.

Mozgássérült-segítő kutyák

E speciálisan képzett kutyák mozgássérült gazdájuk társai a hétköznapok során. Fizikai segítséget nyújtanak tárgyak feladásával, mozgatásával, támasztással, ajtónyitással, villanykapcsolással, szemétkidobással, vagy segítség hívásával, és legalább ilyen jelentős a lelki támogatás, mert biztonságérzetet adnak gazdájuk számára, csökkentik a kiszolgáltatottság érzését. Támogatásukkal jóval nagyobb önállóságot biztosítanak egy kerekesszékkel vagy egy bottal közlekedő számára.

Hallássérült-segítő kutyák

Siket vagy hallássérült gazdáik számára sok esetben a kapcsolatot jelentik a külvilággal, embertársaikkal. A betanított hangokat jelzik, így a gazda fülei lehetnek. Jelzik a kopogást, az ébresztő hangját, bármilyen időzítő csengését, és akár a babasírást is. Szólnak, ha nevén szólítják a gazdát, aki a kutya segítségével teljesebb, szabadabb, nyugodtabb életet élhet.

Személyi segítőkutyák

Számos olyan ember él köztünk, aki speciális problémák miatt önállóan nem élhet teljes életet. Számukra jelenthet kiugró lehetőséget egy személyi segítőkutya, aki saját vagy gondozói felügyelet mellett lát el hétköznapi és speciális feladatokat. Feladat lehet a fejlesztés, szinten tartás, fizikai, vagy lelki támogatás, bármi, ami a fogyatékossággal élő (pl. autizmussal élő, halmozottan sérült, szorongó, pánikbeteg, depressziós, stb) gazda életét megkönnyíti. Sok esetben a kutya képez hidat a többi emberhez.

Rohamjelző kutyák

A rohamjelzők kutyák olyan emberek számára nyújtanak segítséget, akik ugyan nem szemmel látható betegségben szenvednek, de epilepsziás vagy cukorbetegséggel összefüggő rohamok miatt korlátozott keretek között élnek. E kutyák megtaníthatók arra, hogy a tünetek jelentkezésekor mit cselekedjenek, (pl.: segítség hívása hanggal, gombnyomással, fizikai segítség). Sok esetben megtanulják, hogy előre jelezzék a közelgő rohamot gazdájuk számára, így ők fel tudnak készülni az ebből származó balesetek, kellemetlenségek megelőzésére.

Vakvezető kutyák

Mint a többi segítőkutya, a vakvezető kutya sem egy segédeszköz, sokkal inkább társ a mindennapokban, aki a közlekedésen túl lelki támasz és örömforrás is a látássérült gazdának. Egy vakvezető kutya munkája abból áll, hogy vezesse a látássérült embert a közúti forgalomban, ez legtöbbször már egy vagy több bejáratott útvonalat jelent.

Amire képes egy vakvezető kutya: irányokat tud, megállással jelzi a le és fellépőket, szintén megállással jelzi azokat akadályokat ahonnan bizonytalan a továbbhaladás, pl. útlezárás, itt gazda „utat keress” vezényszavára indulhat tovább. Amennyiben könnyedén kikerülhető egy objektum, legyen az egy út közepén álló ember vagy akár egy kuka, azt jelzés nélkül kerüli. Ahhoz, hogy eljussanak A-ból B-be, a következő dolgok keresésére vannak kiképezve: zebra, megálló, ajtókeresés – mind a tömegközlekedési eszközökön, mind épületen -, lépcső, ülőhely keresése.

Amit nem tud egy vakvezető kutya: nem taxis, nem mondhatjuk neki, hogy posta vagy bolt, illetve mondhatjuk, csak nem fog odavinni. A közlekedés a gazda és a kutyája közös koprodukciója. A gazda fejében kell lennie az útvonalnak, a kutya pedig mindig a következő le-, fellépő, akadály vagy megkeresni kívánt objektumig vezet és onnan csak a gazda utasítására haladhat tovább. Továbbá a kutya nem ismeri fel a jelzőlámpa színeit, ez esetben is a gazdának kell a környezet zajaiból felismerni, hogy átkelhetnek e az úttesten. A kutya viszont megtagadhatja a gazda parancsát amennyiben egy jármű közeledik, ezt hívják engedelmes engedetlenségnek. Mindez azt jelenti, hogy a kutyavilágban egy olyan különleges kapcsolat áll fenn gazda és kutya között, amelyben az irányítószerepet vezetés közben folyamatosan adogatják egymásnak.